A szerző, John Ronald Reuel Tolkien (1892-1973) neves angol nyelvész és filológus, aki több évtizedes munkával magával ragadó mitológiát teremtett egész Európa, sőt a világ számára. Születésének 125. évfordulójára készülve sokan méltatták lenyűgöző alkotásait, kiemelve a keresztény értékek befogadása és megszilárdítása érdekében tett zseniális eszközkészletét.
Sokan elemezték azokat a kulcsjeleneteket a Peter Jackson által rendezett filmekből, amelyekben nyíltan vagy burkoltan állít az író párhuzamot az evangéliumi történések és a film cselekményének fordulópontjai között, rendszeresen megjelennek a moliére-i kifejezéssel "rezonőr"-nek is nevezhető, allegórikus szereplők, akik letisztultan, de végtelenül érzékeny és intelligens módon, nem szájbarágósan összefoglalják, el is mondják, mit üzen a cselekmény a nézőnek.
A filmek vetítésének kezdetekor még nagyon kicsik voltak a gyermekeink, és emlékszem, komoly koncepciós vita zajlott a szülői társadalomban, hogy vajon szabad-e nekik egy ilyen "borzalmakkal teli", "szörnyes" filmet megnézni. Számunkra a kérdés az első film megtekintése utána teljesen egyértelmű volt: IGEN! Sőt, meg KELL nekik nézni, persze szülői felügyelettel. A kicsikkel nem moziban, hanem a video/DVD kiadások megjelenése után otthon izgultuk végig a filmeket, és vetítjük le ma is, időről-időre.
Az alábbi válogatásban néhány olyan részletet szeretnék kiemelni, amelyeket akkor visszatekertünk, meghallgattunk-néztünk és megbeszéltünk. Felemelő, feladatot és reményt adó, megható, a világgal és magunkkal szembesítő, elgondolkodtató jelenetek. Érdemes megnézni és jól megrágni, megbeszélni... felnőttnek és gyereknek egyaránt örök érvényű üzenetek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése