Be kell valljam, soha nem hallottam róla korábban, de ahogy végigkutattam az itthon elérhető anyagokat, a szociológia és filozófia szakmán túl más sem nagyon foglalkozott vele, a halála kapcsán jelent meg róla hír és egy kis "irányított" recenzió az Indexen, illetve előkerült egy 2013-as interjú a Magyar Narancsban, amelyet Bauman egy budapesti látogatásakor készítettek. Természetesen ezek az írások mind alapvető ideológiai irányítottságúak, a baloldali gondolkodót és a népszerű-tudományos balliberális kérdésköröket emelik ki, és természetesen alárendelik az írásokat a médiumok mögötti politikai háttér céljainak.
A számomra "legfüggetlenebb" hír a Magyar Nemzet Online oldalán jelent meg, kiemelve azokat a gondolatokat, amelyek a globalizáció és a fogyasztói társadalom veszélyeiről és következményeiről szólnak:
„A területi alapú szuverenitás ma már csak illúzió: a hatalom nagy része elpárolgott a magasba. Globális folyamatok zajlanak: multinacionális vállalatok és tőzsdék mozgatják a pénzt, és ezzel a munkahelyeket is cibálják egyik helyről a másikra. A politikai intézmények nem tudják őket irányítani, hiszen ezek mind helyhez kötöttek. Így elválik egymástól a cselekvési képesség és annak felismerése, hogy mit is kellene cselekedni. Ezért vagyunk interregnum állapotban, ezért érezzük úgy, hogy nem vagyunk urai annak, ami velünk történik."
A megoldást állítása szerint ő sem tudja, viszont úgy véli: a megoldás feltétele, hogy megváltoztassuk a gondolkodásunkat, amely jelenleg a fogyasztást és a gazdasági növekedést helyezi középpontba.
Visszatértem tehát az eredeti, közösségi médiában megosztott hírhez, amelyhez egy rövid kis videoanimáció is csatlakozott az Al Jazeera arab hírtelevízió Facebook oldalán, ahol Bauman a boldogságról beszélt. Rákattintottam, lesz, ami lesz...
Azután azonnal megkerestem az egész interjút, amelyből a kis animáció részleteit vették, itt tekinthető meg, sajnos csak angol hanggal és angol feliratokkal, 1:40-től érdemes nézni, kb. 25 perc, nagyon jól követhető:
Nyitott füllel és elmével, kritikusan kell hallgatni, mert természetesen vannak benne rejtett aknák. De ha hajlandók vagyunk lepucolni az előítéleteinket, eltekinteni kommunista múltjától és baloldali (nem balliberális!) eszmei irányultságától, akkor olyan megközelítést adhat nekünk a mai világhoz, a most zajló folyamatokhoz, társadalmi és gazdasági változásokhoz, ok-okozati összefüggésekhez, amely legalábbis nekem sokat segített abban, hogy egy kicsit jobban megértsem, mi is zajlik körülöttünk.
A helyzet nem egyszerű, sőt, nagyon komplikált. Meglátása szerint olyan, nagy tehetetlenségű társadalmi folyamatok zajlanak, amelyeket nagyon nehéz irányítani, eltéríteni, megmozdítani. De a riporter kérdésére a végén elmondja, hogy a jelenségeket és lehetséges reakciókat, változásokat tekintve rövid távon pesszimista, hosszú távon azonban optimista.
Hosszú távon én is bizakodó vagyok. Csakhogy az emberiség észhez térésében a Gondviselésnek lesz a legnagyobb szerepe...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése